Taekwon-do Szakosztályunk edzőjét kérdezték a hazai szakszövetség munkatársai

Taekwon-do Szakosztályunk edzőjét kérdezték a hazai szakszövetség munkatársai

A Magyar Taekwon-do Szövetség a klublistán szereplő minden tagját bemutatja részletesen, a Monori SE szakosztályáról Lódi Leventével, egyesületünk IV. Danos mesterével beszélgettek, aki főként gyerekekkel foglalkozik kék-fehér egyesületünk színeiben. Az írásbeli interjút – mely a Magyar Taekwon-do Szövetség facebook oldalán jelent meg-, változtatás nélkül közöljük:

– Olvassátok sok szeretettel Lódi Levente IV. Danos mesterrel, a Monori Klub helyettes vezetőjével készített riportot.
– Kicsit személyesen kezdve szeretném, ha mesélnél magadról? A taekwon-do-n kívüli érdeklődési körödről, magánéletedről, hobbidról, jelenlegi civil foglalkozásodról?
– Sziasztok! Lódi Levente a becses nevem, Monoron élek gyermekkorom óta. Jelenleg a számítástechnika világában mozgok, azon belül szoftverfejlesztőként dolgozom a hétköznapok során. Ami a hobbikat és az érdeklődési köröket illeti, sajnos kisebbnek azt kell mondjam aktívabb voltam ezen a téren, hiszen a Taekwon-do mellett kosaraztam is versenyszerűen, illetve a zeneiskolát is elvégeztem dob szakon. Mára ez teljesen átalakult és a szabadidőm nagy részét iskolásokkal töltöm, akiknek segítek felvételire illetve érettségire felkészülni.

– Mióta életed része a taekwon-do, mikor, hol, kivel kezdted? Az edzésvezetési feladatok mellett kipróbáltad-e magad a taekwon-do egyéb területein is, pl. versenyzés, bíráskodás?
– Olvasgatva az előző interjúkat picit bátortalanul írom le, de én 2003-ban kezdtem el űzni ezt a nagyszerű harcművészetet Bolyán Antal mester kezei alatt. Az egész abból indult ki, hogy drága nővérkém akkor már járt edzésekre, és egyszer, 6 éves koromban én is ellátogattam egy edzésre és ami igazán megfogott gyerek fejjel, az a hangos „kiáppolás” volt. Azt kell mondjam, hogy én bejártam úgymond a teljes kört. Kezdtem a versenyzéssel, majd 15 év után azt mondtam, hogy szeretnék valami újat kipróbálni, így hát bírónak álltam. Ott is megmásztam a szamárlétrát és mára már vezetőbíróként tevékenykedem Magyarországon. (Természetesen, ha lehetőség adódna, szívesen kipróbálnám magam egy nemzetközi versenyen). Majd mindezek után tavaly sikeresen teljesítettem az edzői vizsgát, így hát abba is kezdek belekóstolni.

– Mesélnél kicsit a Klubodról, az általad irányított edzésekről, a tagságról, a klubéletről? Mióta vezeted a foglalkozásokat, mire vagy a legbüszkébb?
-️ Klubunk a Monori Sportegyesület szakosztálya. Fontos megemlíteni, hogy az edzéseket nem én, hanem Fülpesi Tibor VII. DAN-os mester vezeti, ezúton is szeretném megköszönni, hogy átadta az interjú lehetőségét számomra. Emellett, ellentétben a legtöbb klubbal, nálunk a vezetőedző és a szakosztályvezető személye nem azonos, mivel a csapattal kapcsolatos ügyeket édesapám, Lódi István végzi. És utána következem én, aki leginkább a gyerekekkel foglalkozik, amit bevallom, roppant mód élvezek, olyan őszinték és szerethetőek, hogy igazából eltörpül a csintalanságuk ezek mellett.Hogy mire vagyok a legbüszkébb edzői karrierem során? Amikor odajönnek a gyerekek hozzám edzés végén, hogy élvezték az edzést, jól érezték magukat. Nekem ez nagyon sokat jelent.

– Volt-e olyan emlékezetes személyes élmény a saját taekwon-do-s életedben, ami nagy hatással volt rád, és amit szívesen megosztanál?
– ️Úgy gondolom, hogy aki sportol, az tele van élményekkel. Minden verseny, ahol együtt a csapattal szurkolunk egymásnak a pást mellett, már az hatalmas élmény, de ha ki kellene emelnem, az mindenféleképpen a 2013-as Világbajnokság Benidormban és a 2014-es Európa-bajnokság Riccioneban, ahol sikerült felállnom a dobogóra háromszor is. Na, ezek azok az élmények, amik egész életen át végigkísérnek.

– Az elmúlt évek-évtizedek során volt-e olyan poénos története, emlékezetes mozzanata a klubodnak, klubtagjaidnak, amit szívesen megosztanál?
-️ Őszinte leszek, egy ilyen dolog maradt meg bennem nagyon, mikor nagyon régen még nem voltak ilyen okostelefonok, amik csukott szemmel elvittek minket mindenhova, akkor egy Szegeden megrendezésre kerülő versenyre mentünk és az egyik akkori csapattársunk mondta, hogy megy előre, mert Szegeden tanult, kívülről fújja az utat, csak menjünk utána. Beértünk Szegedre mentünk, csak mentünk és egy idő után furcsa volt, hogy ott van előttünk a Szegedet elhagyó tábla, de gondoltuk, biztosan kint van a csarnok a városon kívül. Végül sikeresen megálltunk a Röszkei határátkelőnél, mikor közölte velünk csapattársunk, hogy amúgy fogalma sincs, merre kell menni. Ez akkor nem volt annyira poénos, mert majdnem az egész csapat lekéste a versenyt, de így visszatekintve rá már jókat nevetünk rajta.

– Mit üzennél a sportágat keresőknek, miért válasszák az ITF taekwon-dot?
– Ide egy dolgot tudnék írni. Válasszák azért ezt a sportot, mert ezt szeretnék csinálni. Nagyon fontos, hogy az ember szeresse, amit csinál, anélkül el fog veszni a varázs. Úgy, ahogy az életben a szakmaválasztás során, úgy sportban is meg kell legyen ez a szeretet. Nagyon sok ember rövidtávú célt tűz ki maga elé, és amint ezt sikerül teljesítenie teljesen motiválatlanná válik.

Újra edzenek a taekwon-do szakosztály tagjai

Újra edzenek a taekwon-do szakosztály tagjai

A Monori SE Taekwon-do Szakosztályának igazolt versenyzői az év elején kezdték újra edzéseiket. A novemberben bevezetett korlátozások miatt 2020 utolsó hónapjaiban szüneteltek az edzések, a Városi Sportcsarnokban idén januártól heti két alkalommal újra edzésbe álltak a sportolók. A keddi és csütörtöki edzésnapokon gyermekek és felnőttek is részt vesznek, szakosztály közel teljes létszáma, több mint harminc fő látogatja a tréningeket.

A résztvevők versenyekre egyelőre nem készülnek, hiszen minden olyan versenylehetőséget lemondtak, ahol a kék-fehér színeket képviselő sportolóink tatamira léptek. Reméljük, hogy mielőbb újra megmutathatják magukat!